Költöző fecskék festik színesre az eget
Méhek raja az eresz alatt töri meg a csendet.
Nem zajos, kellemes búgó hang
Jelzi, hogy már lemenőben a Nap.
Gondolatok sorakoznak a fejemben
Felkelő gondoknak adnak teret,
melyek kiötlésére ott az egész éjjel
Ám reggelre vörös szemekkel ébred.
Alföldi lány vagyok, büszkén állítom.
A nyári szénaillat. Legkedvesebb illatom.
Ha decemberben csikorog a tél,
Ez az emlék bennem akkor is élénken él.
Kitekintek kisszobám tágra nyílt ablakán
A Hold ugyanott vár, ahol sok-sok éve már.
Nem hagy magányban félelmem labirintusában
Mikor elmém fellázad, mint a tenger hulláma.
Hajnalodik. Arra vágyom, hogy megosszam magányom. Hogy valaki ölelje szívem.
Óra kattogása élesen töri a csendet
meztelenre vetkőztetett lelkem betakarom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése