Sok reményt fűztem
ehhez a reggelhez,
mert tudtam meg fogsz jelenni lelkemben.
De nem csak lelkembem,
hanem pontosan mögöttem.
Csak álltál, de én nem köszöntem.
Hóesésben vártuk a jelzőlámpa zöld fényét,
elhaladó buszban láttam
arcod tiszta, felvillanó képét.
Elővett az élet és megmutatta mit tud,
de ennek ellenére ugyanúgy szeretlek,
mint ezelőtt egy éve.