2013. november 18., hétfő

Névnapodra, Szeretettel



Amikor, még nem ismertelek,
csak az utcán a véletlenek,
az irodában az én levelem,
összeterelt bennünket.

Köszönetem, szívem, lelkem
ebben a versben,
mely a valóságban számomra
kifejezhetetlen.

Nem gondoltam volna,
hogy Neked egyszer verset írok,
most ez úton kívánok
nagyon sok boldog névnapot!

Édesapámnak



Rég elfelejtett álmok,
azok a gyermekkori képek,
idén 43 éves lettél,
és én veled együtt lépek!

Ahol a szó elszáll,
ott kezdődik a dallam,
csakhogy végre, az
édesapám hangját halljam.

Csillog a lelkem,
mikor arcod látom,
a mosoly a szádon, mindig igazi
bárhogy is álljon.

Felcsillant egy csillag
az égen
a remény csillaga az,
úgy vélem.

Kívánom, hogy vezessen
a szív és a szeretet,
vigyen téged oda,
ahol más még nem lehetett.

2013. június 7., péntek

Dönts!



Elönt a vágy,
a fájdalom, a véletlen,
mert így még,
senki iránt nem éreztem.

Néztél utánam,
nem tudom miért.
Néztem utánad, de
Te meg sem rezzentél.




Azt hittem, már rég
elfelejtettél, közben
cselekedeteidre nézve
még minden benned él.

Nem éreztél még
semmi furát?
Esetleg egy szívbemarkoló esti túrát?

Bennem az érzés
Benned a válasz.
Csak annyit kérek
Egyszer hozd világra!

2013. február 24., vasárnap

Érzések nyári estéje



Egy dobozba zártam szívem
Senki nem talált meg engem.
Féltem, örökre elvesztem,
Te megjelentél, és újjáéledtem.

Ha elveszítenélek Téged,
azt  mondanám,
nem kell többé így az élet.

Sosem mondtam még Neked,
mert magadtól megértheted.
Kimondatlan szó, mely
szép és kissé szívfájdító.

Néznénk a naplementét,
a csillagok hullásának estjét.
Vidámak lennénk Te meg Én.

Ölelésed elhiteti, hogy minden rendben
Bár érezhetném ezt minden percben.
Biztonságban érzem magam ölelésedben
Életünk egymásét kíséri kéz a kézben.

Jó Veled a csendet hallgatni,
néha a Holdat nézni,
órákig autókázni.

Tudod, mikor legbelül fáj,
csak annyira vágyom, hogy átkaroljál.
Ez a gyógyír mindenre.

2013. január 18., péntek

Családi idill



Fájdító szavak, kiabálva mesélő falak
Történetek, mely mind kimondatlanul maradt.
Anyámnak azt mondtam, állj
Ilyet kérlek többet ne csinálj!

Üveg csattan az asztalon
Kés repül át a szavakon.
Émelyítő érzés melyre hazamenni,
soha sem volt kellemes felébredni.

Keresés az éjszakában
ígéretek gyógyszer pirulákban.
Szárazon marad a szem,
egy üveg whisky odalenn.

Tizenkét évesen felnőtté lettem
Gyermekkoromat meg nem élhettem.
Megbocsájthatatlan érzés,
mely mélyen karmol belém.

Ígérem más leszek,
gyermekemmel ilyet nem teszek.
Másnak szerető otthona, nekem
rossz példát mutató kaloda.

2013. január 16., szerda

Egy új élet kezdete



Tudod, mit láttam amikor,
először a szívedben jártam?
Végtelen mély törődést
Álmokból felépülő kötődést.

Ragaszkodtam hozzád, mint
levél a virághoz, alma a fájához.
Önzetlen lelkedhez,
gyönyörű szemedhez.

Vártalak a Hold fényében
Láttalak a Nap színében.
Láttalak esthajnalcsillag sugarában
Távolodó autók ablakában.

A világban béke lenne és szeretet
Ha ily örök érvényű emberek élnének.
Akiknek szavában
ketté olvad a méreg..

Törékeny lelked nagy segítsége,
Anyai kéz érintő ölelése.
Kedves hangod mindig felvidít
Érzem épp ez az, ami hív.

Hány meg hány ember
hagyott cserben, ebben az életben,
de Te szívemet ez esetben
örökéletűvé tetted!

2013. január 8., kedd

Cigarettafüst szállt előttem,
mint tűz a ködben.
Véletlen végtelenben
egyetlen életemben.

Fájdalmam ordítom,
legbelül halkítom.
Vörös vér szívemet öleli
Ahogy két kéz egymást el nem engedi.

Hátat fordított,
az álmatlan világnak
keserédes szavaknak,
el nem mondhatta senki másnak.

Ez a zűrzavaros élet
megkergült lelkek
Elveszett emberek
Mára csak te maradtál énnekem.