Új nap jön

Nincs ki begyógyítaná hasadt sebeimet
Csak egy, aki megválthatja vérző lelkemet.
Egy pillantással csodára képes
Felemelő élethez utat ébreszt.

Ismeretlen szempár, melyeknek színét sem tudom
Mégis mintha rám várna az én életutamon.
Nem szerelem ez, amire most mindenki gondol
Érzelem, ami számomra fontos emberhez csatol.

A Holddal együtt erre járt
Szívemnek ismét átadta magát.
Csengő szavaival kérve kérte
Hadd maradjon egész életében.

Álmodni mindent lehet-mondtam.
Újabb kitépett emlék robban.
Felejthetetlen melankóliát okoztál ezzel
Melynek megfejtésére vár egy újabb reggel.

Odamentem hozzád és megkérdeztem nevedet
Lelkes válaszodat soha el nem feledem.
Féltem belebetegszem, de mégsem
Minden úgy alakult, ahogy elképzeltem.

Azt, hittem, minden rendben lesz
Én pedig újra bíztam benned, de
elvesztettelek és találtam mást
ki újra feltámasztotta lelkemet.

Örök érzelmek

Egy görbe vonal, amit ha arcodon meglátok

Egyből másként látom a világot.

Csukd le a szemed és képzeld el

Milyen lenne egy másik hely.

Kék szemek, bele nézek

És máris szeretetet érzek.
Arany csillagok ragyognak bennük,

De egy könny sem cseppen ki belőlük.

Köszönöm a szeretetet,

Köszönöm a barátságot
Ezelőtt az életemből

Mennyi minden hiányzott.

A kedvesség nem vásárolható

De érezhető, fogható, és áthatoló

A szeretet oly érzelmes, fájdalmas és makacs

Olyan, mint egy vad mezei pipacs

Érzem, hogy esik, hullik a remény

Csak benned van még esély

Tisztulni kezd az ég

Ott fent minden tiszta kék.

Égessen vagy érezzen

Néha azt sem tudja mit tegyen,

Csak egy szóra dobban eközben,

S akkor ver csak hevesen.

Évszakok varázsa

Te jelented számomra a négy évszakot,

Téltől a tavaszt, és az ősztől a nyarat.

Te alkotsz számomra egy évet,

S így egy egészet.

Változatos vagy, mint az élet,

Mint a négy évszak egy évben,

Folyton megújulsz

És így alkotsz egy évet.

Te jelented számomra a telet

Nem a hideget, hanem a kellemes ünnepeket

Mely minden szívet megmelenget.

Benned látom a tavaszt

Csicsergő kismadarat, újuló napsugarat,
Vadul közeledő nyári hónapokat

Te jelented nekem az őszt

Nem az elmúlást, nem is a véget

Hanem a valódi ígéretet

Életem legkedvesebb része

A nyár vidám szerepe

Szeretetet nyújtó ereklye.

Összegezve számodra a dolgot

Nem is olyan egyszerű, ahogy gondolod.

Lehetőséget nyitottál előttem

Új teret az életemben.

Mit is jelentesz nekem?

Váratlanul kérdezem.

Alig ismerlek 1éve, de máris

Belemerítettem életed vizébe.

Apró dolgok

A hold kék, a felhôk zöldek
nem tudom mennyire feltehetôek.

Ragyog a nap, sugárzik
mint a szeretet a szélben csak úgy virágzik.
Lehetetlen megmagyarázni, mit és hogyan tegyél
ha az élet egy játék és egyéb...

A düh,ami kavarog bennem, az érzések hiánya
az elégedetlenség hibája...na de hiába

Csak egy pillanat,amit jóvá nem hagyhat
csak két másodperc, melyben az érzések kavarognak
mint a homok a szélben,úgy csavarodnak


Szépségem kertje,virágaim erdeje
Telhetetlen érzéseim lelke
Egyetlenegy lehelete, két pillantása,
és egy egész számottevô rianása.


Rövid sorok,lényegre törô mondatok
ennyi amit a világ oktatott
A fény teljesen megvakított.



Nincs mi kiteljesítse vágyaim, hisz telhetetlen vagyok.

Neked,Rólad

Ha én Rád gondolok, szívemben felgyúlnak a fények.
Ha én Rád nézek, lelkemben feljönnek régi emlékek.
Te vagy kire régóta várok, akiért megáldották ezt a világot,
Kiben bízhatok, az óra minden percében, és az élet minden színében.

Egyetlen személy csupán, kirôl most beszélek
Kinek természetes személye,

Olyan, mint a mennyország gyönyörû erkélye.


Tudom,hogy itt vagy mellettem,
messze innen,de a szívemben.
Ha itt ülnél mögöttem, vajon átkarolnám engem?
Meleg szíveddel, megtennéd ezt értem?

A legfontosabb dolgot a legnehezebb elmondani
Olyan, mint egy fától életet kívánni.
Mint egy pataktól szerelmet csiholni...

Ily nehéz ezt kimondani.

Falevelek halk roppanása megcsillan, szemeimben
Mikor tudom, hogy itt vagy velem.
Szavaid tüzes vágyakozása
Felfedi minden titkom, kincsem.
Veled lennék, ha csak tehetném,
Veled kinek gyönyörû hangja sugárzik, a szélben
Illata elolvad a télben.

Szemedben áthatol, a tavasz puhasága
Hangodban megbújik a nyár varázslása.
Hajadban elôjön az ôsz selymessége
és a tél? Hová bújt?

Benned nincs tél, te csak a három évszak
gyönyörû összessége, leírhatatlan tökéletessége.

Hol is kezdjem? Veled nem tudok betelni
Ne gondoljak rád? Nem tud úgy nap eltelni

Szeretlek szívem minden részével

Mert rájöttem benned megtaláltam mit régóta vártam.....

Csak egy ölelést

Az érzelem, amit érzek szívem mélyén,
A fájó hasítások,amit érzek lelkem söpredékén.

A szeretet, amit sosem kaphatok attól igazán
akit szeretek az élet zamatán.
A szeretet, a szeretet az eltitkolt életet
nem befolyásolható lelki érzetet
melyet egy fénylô tenger mélyén
rózsakereszt tesz széppé.

Nem tudom mi zajlik bennem,
de borzalmas lelki kudarc ez nekem.

Amikor csak Rád nézek,érzem a lelkedet
látom a szemedet.
Amikor megölelsz,érzem szívedet,
minden dobbanását.

Látom az arcod,gyönyörû barna szemekkel,
Ezzel a képlékeny üveggel
melyben meglátom gyöngeséged
mely elárul minden titkod,vétked.
De ez nem számít,mert tudom hogy így vagy valódi
nem csak némi plasztik barbie.

Benned rejlô szereteti lélek,
melyet kimondani is félek

ha az életed elszakít az életemtôl
mely varrhatatlan mély sebeket képez
vörös vérû mély szívembôl.

Csak egyet szeretnék a létemben,
amit sosem kaphatok meg az életem kertjében:
Pár megható ölelés,mely eljátssza az élet szerepét.

Féltékeny szívem feladta a harcot
Nem bírja tovább a kudarcot.

Az élet ízei

Mint a vidámparkban a hullámvasúton
Olyan mint a ringó úton
Egyszer föl, egyszer le az életen.
…………………………
Talán egy játék az égben,
vagy talán elôttem a térben
Nem tudom miért-de azt érzem boldog a lét.
……………………………
Nincs mi most elrontaná érzetem
A víztükrön táncoló életem
Egy perc amiben ezt érzem-
Ez az én képem
Ez az én kelletem
Ez kell nekem?
Nem talán,csak egy csókos éjszaka a Bahamán:
-Vele álmodsz,? nem kell más csak egy poros átok.

Érzések és ízlések

Egyedül vagyok, és gondolkozom
Azon merengem miért adta ezt a sors
A sors kegyetlen,gonosz, és végtelen
Nincs hozzá fogható értelem
A sors kegyetlen

Van valaki akit szeretek
De ô nem tudhatja mit érezhetek
Szeme akár a gesztenye
Arca a szikrázó napsugár tükörképében ragyog
Olyan mint a cseresznye

Szíve oly puha és lágy
Hangja oly selymes és lágy
Érintése olyan akár egy vágy
Nincs hozzá fogható érzelem
Hajában meglátom ragyogni a holdat és érzem a közelségét
Olyan ez mint egy nyári nap,meleg és kellemes
Ölelése mint a napsugár szelíd karmolása

Még mindig egyedül vagyok
Csak annyit hogy vagyok
Az óra jár, kattog
Nincsenek hozzá fogható hangok.
........szeretem ôt , de úgy érzem ô is szeret

A gondolat

...."gondolkodom tehát vagyok,,
Mondom ezt én mint emberi lény
A gondolatom lehet bármilyen
Mint egy lány amilyen

A gondolatban lehet bármi
Érzelem,kíváncsiság és.....akármi
Gondolni mindent , amit lehet merni
Kimondani , vagy agyonverni?

A gondolatot el nem szalasztani!
Gondolni bármit ami egy arasznyi
Annyi mint számomra egy nap vele.
Nincs itt semmi csak egy naplemente
Vele szép ez mással nem.
......nekem Ô az igazi....A gondolat