2012. november 27., kedd

Cikázó gondolatok


Ismeretlen idegen
kit most megszerettem.
Egy újabb személy, akiben
potenciális anyára leltem.

Ember jöttek, emberek mentek
az életemben,
de Te maradtál
virágoskertem közepében.

Elfoglalt ember vagy
családod mellett diákokat tanítasz.
Én emellett mégis életedbe másztam
Úgy érzem fakó rózsákra találtam.

Letéptem egy szálat
majd az ég kék egén láttam.
Repülni a választ, melyben
az érzés elmúlását vártam.

Szeretlek



Szeretlek még akkor is, ha nem szabad!
..akkor is, ha fáj
akkor is, ha azt mondod, állj!

Sírni, amikor csak érzem.
Belül már vérzem
De ettől jó érezni, hogy teljes életem.

Meglátlak és a lelkem már máshol jár,
képzeletben látom már,
szerető ölelésedben életre talált.

Kihűlt fájdalom újra lángra kapott
tüzét a szél viszi,
s te nem látod.

Lopott pillantásodon láttam, észrevettél,
de Te inkább elfordultál
és némán továbbmentél.

Tudod fáj ez nekem nagyon,
mert egy éve szerető anyát
láttam átsuhanni benned a gondolataimon.

Bár tudnád mit érzek itt benn
Bár tudnád milyen egy keserédes élet.
Bár tudnád milyen sörétes az én szívem.

Szeretlek tudod, még ha nem is viszonzod.
Szeretlek, akkor is, ha fájdalmam okozod
Szeretlek és tudd, soha el nem feledlek!