2014. október 26., vasárnap

Éjszaka volt

Csillapíthatatlan a vágyam
Irántad,
nem bíztam még ennyire
senki másban.

Ki nem fejezhető érzéseket
keltesz életre bennem,
megtépázva érzem, nem lesz
hatalmam ebben a szerelemben.

Szíved dobogását, amikor
hallani vélem
életre kel bennem egy fény,
mely megcsillan az éjszaka közepén.

Hajnalban, amikor felkel a Hold
Te megnyugszol,
érzem, ahogy szíved
halkan zakatol.

Meg nem mondhatom,
amit már reggel érzek.
Kihűlt testemen
fáradt verejtékek.

Kezedet foghatom-e?
Hangodat hallhatom-e?
Szívedet érezhetem-e?
Arcodat tapinthatom-e?