Érzések nyári estéje

Egy dobozba zártam szívem

Senki nem talált meg engem.

Féltem, örökre elvesztem,

Te megjelentél, és újjáéledtem.

Ha elveszítenélek Téged,

azt  mondanám,

nem kell többé így az élet.

Sosem mondtam még Neked,

mert magadtól megértheted.

Kimondatlan szó, mely

szép és kissé szívfájdító.

Néznénk a naplementét,

a csillagok hullásának estjét.

Vidámak lennénk Te meg Én.

Ölelésed elhiteti, hogy minden rendben

Bár érezhetném ezt minden percben.

Biztonságban érzem magam ölelésedben
Életünk egymásét kíséri kéz a kézben.

Jó Veled a csendet hallgatni,

néha a Holdat nézni,

órákig autókázni.

Tudod, mikor legbelül fáj,

csak annyira vágyom, hogy átkaroljál.

Ez a gyógyír mindenre.