Valami véget ért

Felnézek az égre
és azt tátogom könyörögve kérve,
hogy adj erőt még,
csak egy kevés időre kérlek!

Sziluett nélküli épületek,
átlátszónak hitt emberek,
érzések nélküli lelkek,
fájdalmas tekintetek.

Olykor nagy magányomban
elgondolkozom, hogy semmi sem egyszerű,
semmi sem nehéz, ez az élet-
játszani kell és kész!

Mikor már nincs tovább, megjátszom az
erős lapjaim, de később rájövök
hogy elvesztettem,
összes tartalékjaim.

Ilyenkor jön a legerősebb lapom,
melyet kijátszok vakon
De később mi lesz velem?
Arcon vág az élet, és
hozzám dob egy marék földet?

Nem az nem lehet!
Hiszen mindenkinek jár a boldogságból,
még akkor is, ha már azt hiszed, hogy
elhagyott a legutolsó jó szó.

Azt mondom, hogy kövesd lelked, szíved dalát.
Halld meg jó barátod legkedvesebb szavát!
Hiszen ő ott van, támogat, ha kell,
Akkor is, mikor azt hiszed,  nincs már több életjel!